Egyiptom Korkép

Egyiptom

Információk

Leírás

Egyiptomot korai idők óta a civilizáció bölcsőjeként tisztelték. Az emberek számára azonban a XVIII. század végéig a piramisok jelentették az ókori Egyiptomot. Valódi felefdezését a Napóleon hadseregét követő tudósok kezdték meg. Az expedíció eredményeként jelentek meg a térképekkel, rajzokkal gazdagon illusztrált Egyiptom leírása kötetek és ekkortól keltezhető a francia egyiptológiai iskola. A hieroglifák megfejtése Jean-Francois Champollion  érdeme, aki az 1799-ben előkerült ún. rosette-i követ (három nyelvű: görög, démotikus, hieroglif) használta az addig ismeretlen jelrendszer kódolásához. Ennek köszönhetően lefordíthatók a legrégibb dinasztiák feliratai, irodalmi szövegei, amelyek publikálásával az ókori Egyiptom kultúrája ismét az emberiség közkincsévé válik.

Egyiptom a Nílus első zuhatagától a Földközi-tengerig terjedő terület.

A települések délről észak felé haladva jöttek létre. Óegyiptom két fő régiója a délebbre fekvő Felső-Egyiptom és a Nílus tengerig tartó északibb szakasza Alsó-Egyiptom. Deltának a Nílus mocsaras torkolatvidékét nevezték. A Nílus-völgyet Kemet-nek (Fekete (föld), a völgytől keletre és nyugatra elterülő sivatagot Deseret-nek (Vörös (föld) nevezték, a Delta jelentése Szeretett (föld).

Az államalakulás; Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése Kr. e. 3100-ra tehető Ménész uralma idején, amely egyedülálló volt a városállamok korában. A világi és vallási vezető egyaránt a király, akinek első embere a vezír volt. Királyaikról úgy gondolták, hogy isteni jog által és isteni hatalommal uralkodnak. Hórusz isten földi megtestesülését vélték bennük, ugyanakkor az egyik mítosz szerint Ré volt Egyiptom első uralkodója a világ teremtése után.

A 42 nomosz (megye) élén kormányzók álltak. Az élet ritmusát a Nílus viszonylag pontosan kiszámítható (július-október) áradása határozta meg, amit az istenek ajándékának tartottak. Rendszerességében az élet és a halál, istenek által szabályozott ciklusát látták.

Az ókori egyiptomiak nem egy fix időponttól kezdték történelmük időszakainak besorolását. Az első két dinasztia idején emlékezetes események alapján jelölték az éveket. Az Óbirodalomban a kétévenkénti vagyonszámbavétel volt a mérvadó. A Középbirodalomtól a királyok uralkodási éveinek számára alapozták időszámításukat. Ebből következően az egyiptomi kronológia messze nem pontos. A datálási rendszer Kr. e. 664-től köthető pontosan a mi naptárukhoz (napfogyatkozás dátuma azonos a görög és a perzsa forrásokéval), az azt megelőző időszakokról a kutatók ma is élénk vitákat folytatnak.

Az ókori egyiptomi írásjeleket ma hieroglifaként ismerjük. Ez görögül szent vésetet jelent, maguk az egyiptomiak isten szavainak vagy az isteni beszéd leírásának nevezték.

Az ókori Egyiptom története; Aigüptiaka Manethón Kr. e. IV. században élt egyiptomi pap görög nyelvű műve. A történetírás indítéka feltételezés (Ptolemaiosz felkérés vagy nacionalista érzelem), hatása azonban a mai időkben is látható. Ő vezette be a dinasztia fogalmát és az ő verzióját követik a királyi házak családfájának felállításában. Az Aigüptiaka az egyiptomi történelem iránymutató beszámolója. Teljeskörűsége és forrásainak rendezettsége előzmények nélküli volt.